Ne onkwehshón:’a né:’e ne ratinakeréhkwe ne nà:kon nonkwá:ti othorè:ke Ohstoroǹon:ke, né:’e ne kaniatarahereǹen:ke iokwenhrá:ron tánon ne Roia’tatokénhti Ró:ren tsi na’tekiatenonta’tere. Tóka’ nón:wa akt́ónkie oié:ri tewen’niawe’ niiohserà:ke tsi náhe ronwatihsotho’okón:’a wahón:newe shontohétste ne onkwehshón:’a wahontóhetste takarihónnia’te wa’kawistaná:wen ne iowisowá:nens. Tóka’ nón:wa aktónkie énska teiohsénhseronte niiohserà:ke tsi náhe, onkwehshón:’a wahonnón:ni kaienthóhsera tánon ne wahontenatonniánion ionniá:ton ne otsina’á:ra ka’rhó:ron kanónhses, ne aorì:wa, ne rononhnhéhkwen tsi ní:ioht tsi ontahseróhetste, ne kahwatsirowá:nen ne iohonkwehonwehtsherá:te wahonnón:ni tewáhsen toka ò:ni ne nikanakerahtsherá:ke, ne tsi niká:ien énska wa’onkhinató:ni ne 1450, ronwatiienté:ri ne roia’tatokénhti Ró:ren thiiohonkwehonwehserá:te.

Aronhákien tsi í:non ratinákerehkwe tsi kaniataratákie tánon ne Richelieu ne Roia’tatokénhti Ró:ren wáhonste kí:ken kaniatarahrónniion tsi nón:we ne Tekionikiohkiá:kon iokwèn:rare. Ne tékeni aonhá:’a ronaterihwaken’seráhkwen ahatirihwahserón:ni tsi ní:ioht tsi thontatéhnhes tánon iahón:newe tsi í:iah tekahné:ko ne onhwentsià:ke ne raohéhtakon kanakeráhtshera, kanón:no nikiawé:non ratinákere né:’e ne Kahnawà:ke tánon Ahkwesáhshne. Né:’e aorì:wa, sénha ronakiohkowá:nen ne tewáhsen wísk teiohsénhseronte kanien’kehá:ka aonsaionkhiiehrahráhkwen tsi rón:nes ne thiiohonkwehonwehtsherá:te. Tsi nithoné:non kí:ken courageous tánon ratiná:ie onkwehshón:’a tekarihwathè:ton tsi ionkia’tarohrókstha. Tsi iokwèn:rate, iotawenhrá:ton ne sewatesén:tshera ne onkwehonwehtsherá:te tsi nón:we thatinenió’kwats rotitshénrion ne Ioia’tatokénhti Anicet.

Shontóhetste, shahón:newe ne ohontsiakaronhró:non, ne Roia’tatokénhti Ró:ren thi ionkwehonwehsaraténion wa’thonré:ni ne aorì:wa iakorióhtha kahnhatari:nes tánon tsi ronaterí:io skáthne thikanèn:rate. Ón:wa, ne Kanien’kehá:ka, ne thi ionkwehonwehseraténion kanakehtsherakè:ron Kanón:no nón:we nithoné:non, ratì:teron ne Tekionikionkià:kon tsi iokwèn:rare Kahnawà:ke tánon Ahkwesáhshne. Ne aorí:wa, sénha ronakiohkowá:nen ne tewáhsen wísk teiohsénhseronte Kanien’kéha aonsaionkhiiehrahráhkwen tsi rón:nes ne thi ionkwehonwehseraténion tsi nithoné:non kí:ken ratshináhstha tánon ratiná:ie onkwehshón:’a tekarihwathè:ton ne Droulers Tsi ionhiakwáhtha tsi ratinenio’kwátstha tekarihwathè:ton tsi ionkia’tarohrókstha.

Tewáhsen wísk niiohserá:ke tsi náhe raó:wen ne ohóntsia, Francois Droulers, wahatshén:ri ioneniahní:ron shontakahá:wi ne 15th tewen’niawe’ékhon. Wahatshén:ri sénha é:so ne iorihwakaión:seron tsi ontohseróhetste. Ne 1995, tsi thatinenió’kwatstha ronno’kwats wahotiió’ten sénha ahatirihwatshén:ri ónhka ratinakerénion tsi iokwèn:rate. Ne aorì:wa, ratinenio’kókwats wahatirihwatshén:r ísi’ nón:we niióhskats iotateránion.

Ontohseróhetste ne tewáhsen wísk niiohserá:ke ratirihwíhsaks, tsi ní:wa ne tsi thatinenio’kwats tsi iokwèn:rate, tsi kaieronniánion Karahstánion katshe’t̀à:ke, tánon iotawenhrá:ton ne ahsén:nen wahatitshén:ri. Ó:nen ionkwaterièn:tare thí:ken ne Droulers Tsi ionhiakwáhtha ionkwèn:rare rati’terón:takkwen tóka nón:wa ne 1470 aktón:kie iekanà:ton ne wísk tenwen’niá:we roia’tatokénhti Ró:ren thi ionkwehonwehtsherá:te.